Dalitax Kft

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint:

„Ha a dolgozó szabadságra megy a hónapban, akkor az arra a napra őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért el kell osztani 174-gyel, majd fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon.

Ha több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat. Ezután azt kell megnézni, hogy hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért le kell osztani a - munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti - havi munkanapok számával. (A munkanapokba be kell  számítani a fizetett ünnepeket, például január 1., március 15.)  Meg kell nézni ezután, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap és fizetett ünnep marad a hónapban, majd ezeknek a számával kell felszorozni a napi munkabért.”

Különbség jelentkezik tehát az eltérő munkanapos hónapok bérszámfejtésénél, hisz egy rövid hónapban (pl február – 20 munkanap) vesszük ki a 3 hét szabinkat pl 174e Ft bruttó keresetnél, bruttó 17ezer Forinttal leszünk rövidebbek, mintha ugyanezt a 3 hetet egy hosszú hónapban (pl július – 23munkanap) vettük volna ki. Ez a bérünk közel 10%-ának megfelelő veszteség.

Mi tehát a tanulság? Érdemes hosszú hónapban szabadságra menni.

22 munkanapos hónapok idén: április, augusztus, december

23 munkanapos hónapok: május, július, október

A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban dolgozik a korrekción, legutóbbi közleménye szerint: "az új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai alapján - különösen a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek véleményének ismeretében - szükség szerint sor kerülhet a törvény távolléti díjra vonatkozó előírásainak felülvizsgálatára." 

Forrás: adozona.hu 2013.02.11